Németország gazdasági és társadalmi kihívásokkal küzd, és egyre többen vetik fel a kérdést: van-e bárki, aki képes lenne megállítani az ország hanyatlását? A jelenlegi kormánykoalíció, amelyet a szociáldemokraták és a zöldek vezetnek, továbbra is a korábban már vitatott politikai megoldásokat alkalmazza. Az ambiciózus klímapolitikai célok, az egekbe szökő energiaárak, a bevándorlási politika folytatása és az ukrajnai háború támogatása mind olyan tényezők, amelyek komoly társadalmi feszültségeket okoznak.
A legnagyobb ellenzéki erő, a CDU, bár bizonyos területeken más megközelítést kínál, határozottan elzárkózik az együttműködéstől a radikális változásokat ígérő Alternatíva Németországnak (AfD) párttal. Az AfD politikai előretörése azonban megkerülhetetlenné teszi a kérdést: milyen irányba haladjon Németország, és milyen hatással lesz ez egész Európára? Ha a kontinens legnagyobb gazdasága meginog, annak következményei az egész régióra kiterjedhetnek. Felmerül a kérdés: van-e megoldás a kialakult helyzetre, és ki lehet az, aki stabilitást hozhat Németországnak és Európának?
Az ARD prognózisa szerint a következő eredmények születtek:
- CDU/CSU: 29 százalék
- SPD: 16 százalék
- AfD: 19,5 százalék
- Zöldek: 13,5 százalék
- FDP: 4,9 százalék
- Baloldali Párt: 8,5 százalék
- BSW: 4,7 százalék
A ZDF legfrissebb előrejelzése szerint:
- CDU/CSU: 28,7 százalék (4,5 százalékpontos növekedés)
- SPD: 16,4 százalék (9,3 százalékpontos csökkenés)
- AfD: 19,8 százalék (9,4 százalékpontos növekedés)
- Zöldek: 12,3 százalék (2,4 százalékpontos csökkenés)
- FDP: 5 százalék (6,4 százalékpontos csökkenés)
- Baloldali Párt: 8,9 százalék (4 százalékpontos növekedés)
- BSW: 5 százalék (5 százalékpontos növekedés)
Az ARD és a ZDF előrejelzése szerint az FDP és a BSW is az ötszázalékos bejutási küszöb határán egyensúlyoz.
