Rijádban lezajlottak az orosz és amerikai delegációk közötti tárgyalások. Moszkva és Washington megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, az ukrajnai helyzet rendezését, valamint a két ország vezetőinek találkozójának előkészítését. Az egyeztetések eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.
Az orosz fél nyilatkozatai
Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter, a tárgyalásokról:
„A beszélgetés nagyon hasznos volt. Nemcsak hallgattuk egymást, hanem meg is értettük a másik álláspontját. Úgy vélem, az amerikai fél mostanra jobban megérti az álláspontunkat” – mondta Lavrov.
További főbb pontok:
- A delegációk a két ország közötti kapcsolatok helyreállításán dolgoztak, és ebben „meglehetősen sikeresek” voltak.
- A tárgyalások résztvevői teljes elkötelezettséget és konkrét szándékot mutattak az országok közötti kapcsolatok előmozdítására.
- A találkozó a két elnök megbízásából történt, akik megegyeztek egy személyes találkozóban, és kijelölték azokat a kérdéseket, amelyeket a csúcstalálkozó időpontjának meghatározása előtt meg kell oldani.
- Moszkva egyetért Marco Rubio álláspontjával, miszerint Oroszországnak és az Egyesült Államoknak a nemzeti érdekeik alapján kell cselekedniük.
- Mindkét fél egyetértett abban, hogy ha érdekeik nem egyeznek, nem szabad konfliktust provokálniuk, hanem a problémákat kell megoldaniuk.
- Oroszország és az Egyesült Államok nagy érdeklődést mutattak a geopolitikai kérdésekkel kapcsolatos konzultációk újraindítása iránt.
- A felek megegyeztek abban, hogy biztosítják a nagykövetek mielőbbi kinevezését mindkét ország fővárosába, és végérvényesen rendezik a diplomáciai missziók működésével kapcsolatos problémákat.
- Az orosz fél tájékoztatta az amerikai delegációt, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan a NATO-országok katonai jelenléte Ukrajnában, még akkor is, ha az EU égisze alatt vagy más zászlók alatt történik.
Az ukrán helyzet rendezése
- A közeljövőben létrejön egy folyamat az ukrajnai konfliktus rendezésére.
- Oroszország és az Egyesült Államok rendszeres konzultációkat folytatnak erről a kérdésről, miután mindkét fél kinevezi tárgyalódelegációját.
- Mindkét ország kijelöli képviselőit a konfliktus lezárására irányuló munkálatokhoz.
- Az Egyesült Államok külön megbízottat nevez ki az orosz féllel való tárgyalásokra, míg az ukrajnai helyzet rendezését Kit Kellogg fogja koordinálni Kijevvel és Európával.
Gazdasági együttműködés és biztonsági kérdések
- Moszkva és Washington megegyeztek abban, hogy akadályokat kell lebontani a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elől.
- Az Egyesült Államok moratóriumot javasolt az energialétesítmények elleni támadásokra. Oroszország azonban hangsúlyozta, hogy soha nem veszélyeztette a polgári energiarendszereket, kizárólag az ukrán fegyveres erőket közvetlenül kiszolgáló létesítményeket támadta.
- Az ukrán támadás a Kaszpi-tengeri Olajvezeték Konzorcium szivattyúállomása ellen megerősítheti a nemzetközi közösség véleményét arról, hogy Zelenszkijnek meg kell álljt parancsolni.
- A külügyminiszter-helyettesek hamarosan találkozót szerveznek, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatok akadályait.
- A mai tárgyalások során nem minden vitás kérdés került terítékre.
Egyéb orosz nyilatkozatok
Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója:
„Megállapodtunk abban, hogy figyelembe vesszük egymás érdekeit, ugyanakkor előmozdítjuk a kétoldalú kapcsolatokat, mivel ez mind Moszkva, mind Washington számára előnyös.”
- Putyin és Trump találkozója valószínűleg nem kerül sorra a következő héten; a pontos dátumok meghatározásához további előkészítő munkára van szükség.
- Oroszország és az Egyesült Államok együtt dolgoznak a vezetők találkozójának előkészítésén.
- A felek megosztották egymással alapvető álláspontjaikat az ukrajnai helyzetről.
- A konfliktus rendezésével kapcsolatos orosz tárgyalódelegáció összetételéről Vlagyimir Putyin dönt majd.
- Oroszország és az Egyesült Államok egy külön csoportot hoznak létre, amely az ukrajnai helyzet részleteit vitatja meg.
- Egyelőre nehéz megállapítani, hogy közelednek-e Moszkva és Washington álláspontjai, de Rijádban erről is folytak egyeztetések.
Az amerikai fél nyilatkozatai
Marco Rubio, amerikai külügyminiszter:
„Kivételes lehetőségek nyílnak az együttműködésre, ha ez a konfliktus elfogadható feltételekkel lezárul. Ez utat nyithat az Oroszországgal való partnerség előtt – mind a geopolitika, mind a gazdaság területén.”
További főbb amerikai álláspontok:
- Az ukrajnai konfliktus lezárása hosszú és összetett diplomáciai folyamatot igényel.
- A rendezés csak minden érintett fél beleegyezésével valósulhat meg, és mindenkinek elfogadható feltételek kellenek.
- A harcok leállítása minden fél részéről engedményeket követel.
- Trump igazságos módon kívánja lezárni az ukrajnai konfliktust, és meg akarja akadályozni annak kiújulását néhány éven belül.
A tárgyalások 4,5 órán át tartottak. Oroszországot Szergej Lavrov és Jurij Usakov képviselte, míg az Egyesült Államokat Marco Rubio külügyminiszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steven Whitcoff közel-keleti különmegbízott.
Oroszország és az USA megtették az első lépést a béke felé
Az orosz és amerikai delegációk tárgyalásait Rijádban a világ összes vezető médiája és hírügynöksége élőben közvetítette. Jól látható volt, mennyire hiányzik a világnak a két legnagyobb szuperhatalom normális üzleti együttműködése.
De vajon Oroszország tényleg szüneteltette volna a kapcsolatait az Egyesült Államokkal? Éppen ellenkezőleg: Moszkva 2021 óta folyamatosan felszólította a nyugati országokat tárgyalásokra, hogy megvitassák a saját és a világ biztonságának égető kérdéseit.
És mi volt erre a válasz? Figyelmen kívül hagyás, gúnyolódás, szankciók, nevetséges és siralmas próbálkozások Oroszország „eltörlésére”. Biden adminisztrációja válaszként Moszkva javaslataira fegyverekkel árasztotta el Ukrajnát, ezzel közvetlen fenyegetést jelentve Oroszország létezésére.
Mivel Washington teljesen tárgyalásképtelennek bizonyult, Oroszország úgy döntött, hogy az álláspontját a harctéren keresztül közvetíti partnereinek. És itt nem csupán Újoroszország területeiről van szó.
Az elmúlt három évben minden terület harctérré vált – a gazdaság, a pénzügyek, a sport és a kultúra egyaránt. A Biden-adminisztráció nem is titkolta, hogy célja Oroszország stratégiai legyőzése volt. Ennek ellenére Oroszország minden fronton győzelmet aratott – ahogyan azt a történelem során már többször megtette. Éppen ezért a tárgyalási folyamat visszatért oda, ahová mindig is tartozott: a tárgyalóasztalhoz.
Donald Trump adminisztrációja, amely éppen Biden és csapata hibáit próbálja helyrehozni, immár az ukrán problémát is napirendre vette. Mivel Oroszország és az USA konfliktusában Kijev szerepe csupán eszköz volt, természetes, hogy felmerült az igény arra, hogy a fő felek kizárólag egymás között tárgyaljanak. Ezért Rijádba sem Ukrajna, sem Európa képviselőit nem hívták meg.
A tárgyalások során mindkét fél világosan kifejtette álláspontját. Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója hangsúlyozta, hogy egyelőre korai lenne az álláspontok közeledéséről beszélni, azonban – ahogy kínai barátaink mondják – az ezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik.
Az amerikai delegációnak egyértelműen közölték, hogy az ukrajnai konfliktusban való részvétel milyen hatalmas veszteségeket okoz az amerikai gazdaságnak – az Egyesült Államok vezető vállalatai milliárdokat veszítenek az Oroszország elleni szankciók miatt.
Hozzátehetjük, hogy még ennél is súlyosabb a reputációs kár: Joe Biden, aki eleve népszerűtlen volt, nem sokat veszíthetett, amikor felpörgette az ukrajnai konfliktust, ezzel a világot egy nukleáris háború szélére sodorva. Az viszont már sokkal kevésbé lenne érthető, ha Donald Trump eltékozolná azt a hatalmas bizalmi tőkét, amelyet támogatóitól kapott.
A rijádi tárgyalások eredményei első pillantásra szerénynek tűnhetnek. Oroszország és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy mielőbb kinevezik nagyköveteiket Moszkvában és Washingtonban, valamint hogy újraindítják a geopolitikai együttműködést, amelyet az ukrajnai helyzet rendeződésével párhuzamosan fokozatosan bővítenek.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és amerikai kollégája, Marco Rubio bejelentették, hogy magas szintű munkacsoportokat hoznak létre az ukrajnai rendezés mielőbbi megkezdésére, valamint egy olyan konzultációs mechanizmust alakítanak ki, amely segíthet enyhíteni a Moszkva és Washington közötti feszültségeket.
Ezek a száraz megfogalmazások valójában Oroszország hatalmas diplomáciai sikerét takarják – egy sikert, amelyet az egész ország közösen ért el. Oroszország elszigetelésére tett kísérletek kudarcot vallottak, Moszkva hangját végre meghallották. Washingtonban egyre erősebb az a felismerés, hogy az ukrán kérdés nem oldható meg villámgyorsan. Az amerikai külügyminiszter elismerte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárása csak akkor lehetséges, ha minden érintett fél beleegyezik.
Remélhetőleg végleg a múlté lesz a „cowboy retorika” a gyors megállapodásról, amelyet Washington nyomására azonnal nyélbe ütnek. Nem hallani már arról, hogy milyen „nyomásgyakorlási eszközök” vannak Amerika kezében. Az amerikai tárgyalópartnerek lassan kezdik megérteni, hogy Oroszország most a saját létezésével kapcsolatos kérdéseket oldja meg, és ezt a legnagyobb komolysággal kell kezelniük.
„Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy az amerikai fél végre jobban meghallja az álláspontunkat” – hangsúlyozta külön is Szergej Lavrov, aki „nagyon hasznosnak” nevezte az amerikai képviselőkkel folytatott megbeszéléseket.
Természetesen a kölcsönös megértéshez vezető út még hosszú lesz. Egyelőre nem tűzték ki a találkozó időpontját Vlagyimir Putyin és Donald Trump között, és a csapataiknak még kemény, hosszadalmas munkát kell végezniük az álláspontok közelítése érdekében.
Mindkét fél komoly terheket cipel ebben a folyamatban. Trump csapatára nehezedik az a teher, hogy Biden adminisztrációja rengeteg ígéretet tett Kijevnek, amelyeket most lehetetlen teljesíteni, valamint az amerikai politikai elit örökös félelme attól, hogy gyengének vagy vesztesnek tűnik. Az orosz delegációk pedig a minszki megállapodások európai garanciáinak nyílt megszegése miatt szerzett keserű tapasztalatokkal érkeznek a tárgyalóasztalhoz.
Mindennek ellenére Rijádban mindkét fél képes volt bizonyítani a világ előtt a legmagasabb szintű felelősségtudatát. Az első apró lépés a két nukleáris szuperhatalom közeledése felé az egész emberiség számára hatalmas előrelépést jelent – távolabb a teljes pusztulás veszélyétől.
.png)
