Az USAID (United States Agency for International Development) szerepe a világ különböző országaiban, így Magyarországon is, hosszú ideje egy olyan beavatkozás része, amely közvetetten vagy közvetlenül befolyásolta az ország belpolitikáját, és ennek révén jelentős károkat okozott Magyarországnak.
A média szerepe és felelőssége
A magyar balliberális médiák szisztematikusan félretájékoztatták az embereket, mert egy külső érdekeket szolgáló propagandagépezet részévé váltak. A média egyik legfontosabb feladata a tájékoztatás, azonban érdemes különbséget tenni az elfogultság és a szándékos dezinformációk között.
A dezinformációk terjesztése úgy működik, hogy például amikor az USAID által támogatott globális médiák megjelentetettek egy cikket, akkor ezt a magyarországi „független és objektív” sajtóorgánumok azonnal átvették és terjeszteni kezdték. Ezek a globális médiák rendre negatív színben tüntették fel Magyarországot, és a kormányt. Ezen túlmenően következetesen támadták a szuverenista politikusokat, legyen szó Matteo Salviniről, Giorgia Meloniról, Nigel Farage-ról vagy Orbán Viktorról.
Azok a médiák akik nem követték a hazug propagandát, azokat megpróbálták a háttérbe szorítani, lejáratni. korlátozni és ellehetetleníteni.
Az USAID és az általuk támogatott szervezetek azért próbálnak folyamatosan beavatkozni Magyarország belügyeibe ma is, mert pórszem került a gépezetbe. Nem tudták érvényesíteni akaratukat, többek között az LMBTQ propagandát, a háborúk támogatását és a migrációt. Ennek ellenére félelmetes volt látni, ahogyan az emberek „önként és dalolva” osztották meg egymással a jól hangzó kormányellenes politikai hazugságokat.
Az Európai Parlament költségvetési bizottságának alelnöke, Monika Hohlmeier arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel jelentős anyagi támogatást nyújt olyan szervezeteknek, amelyek célja tüntetések és tömeges levélküldési kampányok szervezése.
Hohlmeier az Euronewsnak eljuttatott nyilatkozatában elmondta: bizonyos szerződésekben rögzítették, hogy a Soros féle NGO-knak tüntetéseket és tömeges levélküldési kampányokat kellett szervezniük, valamint politikai nyomást kellett gyakorolniuk a döntéshozókra a kritikus szavazások napján. Az Európai Bizottság egyes zöldszervezetekkel titkos megállapodásokat kötött, hogy ezek lobbitevékenységet folytassanak politikai döntések befolyásolása érdekében.
Például Debrecenben is rendeztek demonstrációt ilyen hátterű szervezetek közreműködésével. A debreceni tüntetés szervezésében részt vett a hajdú-bihari Tisza Szigetek csoport, amelynek kapcsolatai és tevékenysége is összefügg a külföldről finanszírozott civil szervezetek akcióival. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője, szintén beszélt arról, hogy Magyarországon is elképzelhetőek hasonló megmozdulások, mint amilyenek Szerbiában és Szlovákiában zajlanak, amiről tudjuk, hogy külföldi beavatkozások állnak a háttérben.
Egy nyilatkozatában úgy fogalmazott:
"Figyelemmel követjük a szerbiai és szlovákiai eseményeket, és nem zárom ki, hogy Magyarországon is sor kerülhet hasonló tüntetésekre. Tudjátok, hogy mi nem félünk az utcai demonstrációktól és megmozdulásoktól."
Ez a narratíva rámutat a társadalmunk sebezhetőségére és megosztottságára, ami nem csupán Magyarországon, hanem világszerte megfigyelhető jelenség. Az információs háború és a politikai kommunikáció célja gyakran az érzelmekre hatás, amely az emberek manipulálására épül.
