Néhány európai ország titokban dolgozik azon a terven, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába a jövőbeni orosz–ukrán békemegállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében – állítja az Associated Press hírügynökség.
„Egyre több európai ország, amely aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok biztonsági prioritásai más területekre helyeződnek át, titokban dolgozik azon a terven, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy segítsenek végrehajtani bármilyen jövőbeli békemegállapodást Oroszországgal. <...> Az európaiak körülbelül egy éve kezdték vizsgálni, hogy milyen típusú katonai erőre lehet szükség, de az ügy sürgőssége fokozódott attól való félelmükben, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump megkerülheti őket, sőt, akár Ukrajnát is, hogy megállapodást kössön Vlagyimir Putyinnal”
– áll a jelentésben.
A cikk szerint az Egyesült Királyság és Franciaország áll az erőfeszítések élén. A hírügynökség szerint a részletek egyelőre homályosak, de a csapatok összetétele és feladata a békeszerződés feltételeitől függ majd.
„Ami egyértelmű, hogy Európának nehézséget okoz majd egy jelentős katonai erő összeállítása, és ezt biztosan nem tudja gyorsan végrehajtani”
– írja az Associated Press.
Hanno Pevkur, Észtország védelmi minisztere a hírügynökségnek elmondta, hogy az európai szövetségesek számára „kritikus fontosságú”, hogy pontosan megértsék, milyen lesz az ukrajnai érintkezési vonal, mielőtt kidolgoznák a tervet. Ha Moszkva és Kijev csökkenti csapataik létszámát a frontvonal mentén „pár ezer katonára”, akkor szerinte „Európa számára nem jelent majd problémát jelen lenni”, de ha „a konfliktus továbbra is aktív marad”, akkor a helyzet sokkal bonyolultabb lesz.
„Még nagyon korai szakaszban járunk” – tette hozzá Pevkur.
A Telegraph brit lap korábban kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy London és Párizs magas szinten titokban tárgyal egy közös „békefenntartó erő” Ukrajnába küldéséről a háború lezárását követően. A források szerint a brit miniszterelnök, Keir Starmer „még nem teljesen” hajlik az ötlet felé, míg Emmanuel Macron francia elnök továbbra is támogatja az elképzelést, amelyet korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is megvitatott.
A Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) sajtóirodája korábban közölte, hogy a Nyugat Ukrajna harcképességének helyreállítása érdekében körülbelül 100 000 fős „békefenntartó” kontingenst kíván az országban telepíteni. Az SVR szerint ez „valójában Ukrajna megszállását” jelentené.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kijelentette, hogy békefenntartók telepítésére csak a konfliktusban érintett felek beleegyezésével kerülhet sor. Szerinte jelenleg korai lenne erről beszélni Ukrajna esetében.
Moszkva korábban elfogadhatatlannak nevezte azt a lehetőséget, hogy az ukrajnai konfliktust a harci vonalak mentén fagyasszák be. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024 decemberében egy televíziós fórumon hangsúlyozta, hogy Oroszországnak „nem fegyverszünetre, hanem tartós békére van szüksége, amelyet megbízható biztonsági garanciák biztosítanak az ország és polgárai számára”.