Header Ads Widget

Nem „alkotmányozni” kell, hanem helyreállítani az 1000 éves jogszokásainkat!



Rozgonyi Ernő egykori jobbikos politikus felszólalása a Parlamentben  2011-ben, a fideszes „ Alaptörvény” elfogadása idején:

K

Az 1000 éves Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Nemzet örökké szabad!- De ez meg lett tagadva, se szabadságunk, se szuverenitásunk, se jogaink, se önrendelkezésünk nincs, amíg helyre nem állítjuk az elrabolt jogrendünket! 

Át kell nézni az összes jogszabályt és kidobni ami nem érvényes! 

Hogy ne legyen többé lehetőség az országunk kifosztására! 

Kötelességünk ezt megtenni! 

Az Alaptörvény nem lehet Alkotmány, és ki kell jelentenie, hogy helyreállítja az alkotmányosságot!

Ha nem ismerjük el a kommunista alkotmányt, amivel felülírták a történeti Alkotmányt, - akkor miért mégis az 1949 évi XX as sztálini diktátumban adott felhatalmazásra hivatkozik az Alaptörvény elfogadására az Országgyűlés?

Ráadásul rossz az önfelhatalmazás is: mert nem egy új alkotmány elfogadására hanem csak a „megalkotására” hatalmazták fel önmagukat a képviselők a sztálini 1949 évi XX-as törvény alapján, amit elfogadtak alkotmányként! Egy olyan diktátumot, amit katonai megszállás alatt a megszállók kényszerítettek ránk, zsarolással és csalással kikiáltva a Magyar Királyság területén egy új, kommunista államot! Ettől kezdve az Alaptörvény nemhogy érvénytelen,-hanem semmis!

És 2011-ben mégis ezt tekintették alapnak, ezzel jogfolytonos az Alaptörvény amit alkotmányként kezelnek a mai napig! 

Az orbáni 4.- ik „köztársaság” Alaptörvénye a Preambulumban kijelenti:

„Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.” – ám ehelyett csak hatályon kívül helyezték, nem deregulálták, ami azt jelenti, bármikor újra hatályba helyezhetőmaradt!

Majd a végén a záró rendelkezésekben ez áll:

2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.—Amit az elején megtagadott? És egy hatályon kívül helyezett törvény alapján hogy lehet valamit elfogadni? Hogy fogadhatták el azt aminek csak a „megalkotására” hatalmazták fel önmagukat?

A 49.évi XX-ast 1989-ben,a rendszerváltáskor módosították, mert át kellett térni a nyugati „demokráciára” ,ami a többpártrendszer bevezetését jelentette. A sztálini, írott alkotmány-diktátum 31.- ik módosítása volt a 89.évi XXXI-es törvény. A fidesz minden nehézség nélkül elfogadta felhatalmazási jogalapnak a népszuverenitásra hivatkozó szovjet-kommunista diktátum elődei általi módosítását, de azt is rosszul! A hivatkozott 19. §. (3) bekezdése helyett a 4§ ugyanis így szól:

4.§ (2) : Az Alkotmány 19.§-ának (3)-as bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

(3): E jogkörében az Országgyűlés megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát

A 24.§ (3)-ban teszi lehetővé a 2/3-os diktatúrát:

„(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”

Az 89-es alkotmánymódosítás elején ez olvasható:

„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés − hazánk új Alkotmányának elfogadásáig − Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg”….

A 89-es záró rendelkezésében pedig mindezen felül az áll, hogy:

77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.

A Jobbik azóta szét lett verve. Senki nem hiszi el, hogy nagy előnnyel vezet a párt a szavazáson, majd hirtelen leáll a rendszer, megjelennek a központi választási iroda előtt a Tek-esek, és néhány óra múlva, a rendszer újraindítása után már a fidesz vezet! A Jobbik „utódpártja” a Mi Hazánk lett, ami azonban szintén „alkotmányzoni” akar. Nem értik, vagy nem is akarják megérteni, mi a különbség az 1000 éves íratlan, szokásjogi alapú Történeti Alkotmány helyreállítása és az Alaptörvény átírkálása között?

Márpedig amíg nem történik meg az Alkotmány, és vele a jogfolytonosság helyreállítása, a csalások, korrupció, elszegényítés, az országunk maradék földjeinek és vagyonának a kiárusítása tovább tarthat, bármiféle elszámoltathatóság és felelősségre vonás nélkül! Az alkotmányos rendet egy Alkotmány Helyreállító Nemzetgyűlés állíthatja helyre, melynek összehívására törvényadta jogunk van! 


/ G. Ági /