Orbán Viktor miniszterelnök Dubajban vett részt az első Tucker Carlson csúcstalálkozón, amely nagy érdeklődést váltott ki a konzervatív közegben. Az esemény keretében interjút adott az amerikai jobboldali véleményvezérnek, Tucker Carlsonnak. A beszélgetés során szó esett többek között az Egyesült Államok demokrata vezette kormányzatához köthető USAID-botrányról, Donald Trump korábbi elnökségének kezdeti időszakáról, az illegális bevándorlásról, a NATO jövőjéről, valamint az orosz–ukrán konfliktusról.
A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország már tizenöt éve egy sajátos politikai útvonalat követ, amely élesen eltér a liberális féltek politikájától. Ennek részeként említette a migráció megállítását, a hagyományos értékek védelmét, a vallási közösségek tiszteletét, valamint az alacsony adópolitikát. Orbán szerint ezek a lépések az unortodox kormányzás mintáját képezik, amelyet a liberális politikai erők nem néznek jó szemmel. Kifejtette, hogy Magyarország eddig egyfajta „másság szigete” volt a liberális világban, de Donald Trump esetleges visszatérése egy teljesen új politikai valóságot hozhat el.
A miniszterelnök szerint az elmúlt időszakban komoly nyomás nehezedett rájuk mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió részéről. Az amerikai demokrata kormányzat befolyása, valamint a brüsszeli politika nyomása jelentős akadályokat jelentett a magyar kormány számára, de Orbán úgy véli, hogy mostanra kedvezőbb helyzet alakult ki. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben még inkább csökken a brüsszeli befolyás.
A beszélgetés során Tucker Carlson felvetette az amerikai kormány beavatkozásának lehetőségét a magyar belpolitikai ügyekbe. A műsorvezető szerint az amerikai külügyminisztérium és az USAID bizonyos NGO-k és médiumok támogatásán keresztül próbálta befolyásolni a magyar politikai helyzetet. Orbán szerint ezek a tények igazolják, hogy egyfajta globális liberális „mélyállam” működik, amely az amerikai adófizetők pénzéből próbálja megvalósítani ideológiai céljait.
A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy nemcsak amerikai, hanem brüsszeli forrásokból is finanszíroztak olyan kezdeményezéseket, amelyek Magyarország belügyeibe avatkoztak be. Ezt különösen botrányosnak tartotta, mivel az Európai Unió költségvetésébe a magyar adófizetők is hozzájárulnak, így saját befizetéseiket használják fel a magyar kormány ellen irányuló politikai akciókra.
Végezetül Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy az orosz–ukrán háború az Európai Unió számára Afganisztánhoz hasonlító helyzetté válhat, ha nem képes egy reális stratégiát kialakítani. Hangsúlyozta, hogy a háborúkban a gyors döntések, a tiszta stratégiai célok elengedhetetlenek, mivel ellenkező esetben az elhúzódó konfliktusok olyan zsákutcába vezethetik a részt vevő feleket, amelyből nagyon nehéz kijutni.
A csúcstalálkozó során elhangzottakat Orbán Viktor és Tucker Carlson egyaránt fontosnak nevezték, kiemelve a jobboldali politikai erők közötti nemzetközi összefogás jelentőségét.
A Soros-terv és a migráció kérdése
Orbán Viktor szerint a nyugat-európai baloldali vezetők mély meggyőződése, hogy a muszlim migránsok befogadásával és integrálásával egy jobb és boldogabb társadalmat hozhatnak létre. Úgy vélik, hogy a hagyományos keresztény értékekkel való egyesítésük sikeres lehet. Ez a meggyőződés az egyik oka annak, hogy Soros György közzétette tervét, amely szerint az Európai Uniónak évente egymillió migránst kellene befogadnia.
Orbán Viktor álláspontja szerint azonban a migráció kérdése kizárólag a nemzeti kormányok döntési jogkörébe tartozik. Ha Németország vagy Franciaország ezt a társadalmi kísérletet véghez akarja vinni, megteheti, de más országokat erre nem szabad kényszeríteni. Magyarország azt vallja, hogy saját maga dönti el, kit enged be, és ezt a jogot meg kívánja őrizni. A miniszterelnök hangsúlyozta: elfogadhatatlan az a nyugati narratíva, miszerint aki ellenzi a migrációt, az automatikusan rossz ember.
Donald Trump hatása és a migrációs szemlélet változása
Orbán szerint Donald Trump elnöksége jelentős változást hozott a Nyugat politikai gondolkodásában és geopolitikai megközelítésében. Korábban a migrációt egyértelműen pozitív jelenségként értelmezték, amelyet nem szabad akadályozni. Mára azonban az a felfogás erősödött meg, hogy az illegális bevándorlás kifejezetten káros, és az államoknak meg kell védeniük érdekeiket. Hasonló változás figyelhető meg a zöldpolitika terén is: míg korábban a fenntarthatóság elsődleges szempont volt, mára a gazdasági versenyképesség megelőzi ezt a prioritási listán.
A migrációs politika kettős mércéje
Tucker Carlson műsorvezető felvetette, hogy a migrációt és a zöldpolitikát kizárólag a nyugati világra próbálják ráerőltetni, míg olyan országok, mint Kína, India, Japán vagy Dél-Korea, nem találkoznak ilyen nyomással. Orbán Viktor szerint ennek hátterében a nyugat-európai baloldali-liberális gondolkodás sajátos történelmi hagyományai állnak. E nézetek szerint a Nyugat saját civilizációját problematikusnak, sőt, rombolásra szorulónak tartja. Az ilyen politikai erők nem erősíteni akarják a nyugati kultúrát, hanem annak lebontásában látják a fejlődés lehetőségét.
A magyar kormányfő úgy véli, hogy jelenleg egy liberális szellemi diktatúra uralkodik Európában. A politikai rendszer demokratikus maradt, de a közéleti viták során az elit nem hajlandó elfogadni a választók akaratát, és ehelyett saját ideológiáját próbálja ráerőltetni a társadalomra. A migráció témakörében ez különösen jól látható, hiszen sokáig a közvélemény nagy része úgy gondolta, hogy a menekültek támogatása morálisan helyes. Később azonban világossá vált, hogy sokan közülük valójában nem menekültek, hanem embercsempészek által szervezett migránsok. Mára pedig a terrorizmus kérdése is előtérbe került, ami még tovább növeli a problémát.
A demokrácia valódi jelentése és az európai politikai helyzet
Orbán Viktor szerint a demokrácia fogalmát túl gyakran használják anélkül, hogy pontosan meghatároznák. A görög eredetű elmélet szerint a demokrácia két dolgot jelent: az emberek részvételét és a jó kormányzást. Ha az emberek bevonása nem eredményez hatékony kormányzást, akkor az anarchiához vezet. Jelenleg Európa olyan irányba tart, ahol az állampolgárok szavazhatnak ugyan, de a politikai vezetés nem biztosít megfelelő irányítást.
Az európai gazdaság hanyatlása
A magyar miniszterelnök szerint az európai gazdaság is jelentős problémákkal küzd. Harminc évvel ezelőtt az Európai Unió volt a világ legerősebb gazdasági térsége, mára azonban csak a harmadik helyre szorult vissza. Az öt legnagyobb gazdaság között pedig már nincs egyetlen európai ország sem. Az EU gazdasági sikeressége mindig is a német gazdaság állapotától függött, azonban jelenleg mindkét fél szenved.
Ennek egyik fő oka az, hogy az európai gazdasági modell az olcsó orosz energiára és a fejlett európai technológiára épült. A háború miatt azonban az olcsó energiaforrások elvesztek, és nincs megfelelő stratégia a versenyképesség megőrzésére. Eközben olyan országok, mint Kína és az Egyesült Államok, sokkal jobb helyzetbe kerültek.
Az Északi Áramlat és a NATO szerepe
Tucker Carlson felvetette, hogy a Biden-kormányzat jelentős nyomást gyakorolt Németországra a zöldpolitikában, különösen az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával. Ez szerinte ipari terrorizmusnak minősíthető, amelyet a NATO egyik legfontosabb tagja követett el egy másik szövetséges ellen. Carlson azt kérdezte: hogyan létezhet még a NATO, és miért nem beszél erről senki?
Orbán Viktor erre ironikus választ adott: ha Magyarországgal történt volna hasonló, annak óriási visszhangja lett volna, de mivel Németország az érintett fél, a helyzet más megítélés alá esik. A magyar miniszterelnök kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben is, amely szerinte háborút indított minden olyan ország ellen, amely potenciális gazdasági partner lehetne. Az EU inkább blokádokat épít, ahelyett, hogy pragmatikus, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat alakítana ki.
Tucker Carlson interjújában Orbán Viktorral szó esett a nyugati kritikákról, amelyek szerint a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök befolyása alatt áll. Orbán ezeket a vádakat nevetségesnek nevezte, és elmondta, hogy számára mindig dilemmát jelent, hogy egyáltalán reagáljon-e rájuk.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy elsődleges feladata Magyarország szolgálata. Felidézte, hogy Magyarországnak történelmi emlékei vannak az oroszokkal kapcsolatban, és ezek nem mindig voltak pozitívak. Ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszország mindig betartotta a megállapodásokat, amelyeket vele kötöttek, és ő maga is így járt el. Ezért az ő hozzáállása az oroszokhoz eltér sok nyugati vezető véleményétől, és kevésbé ellenséges.
Veszélyes az orosz–ukrán háború
A háborúról szólva Orbán Viktor kijelentette, hogy szerinte az ukrajnai konfliktus valójában nem Ukrajnáról szól, hanem a NATO bővítéséről. Szerinte Oroszország soha nem fogadná el, hogy a katonai szövetség egyre közelebb kerüljön határaihoz. Úgy véli, hogy amikor a háború kitört, az oroszok célja az volt, hogy végleg megakadályozzák Ukrajna NATO-tagságát, és egyben elfoglaljanak bizonyos területeket. A magyar kormányfő már a háború kezdetén azt tanácsolta kollégáinak, hogy a konfliktust minél hamarabb le kell zárni, mert ha nem, egyre nagyobb méreteket ölt, egyre több pénzt és emberéletet követel.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy amikor két szláv nemzet – Ukrajna és Oroszország – háborúzik, az különösen veszélyes, mivel mindkét ország katonai alapú nemzet. A helyzetet nem csupán geopolitikai játszmának tartja, hanem emberi tragédiának is. Azt is kiemelte, hogy a nyugati stratégia jelenleg az, hogy a harcokat addig folytatják, amíg szükséges, ám ez szerinte csak elhúzza a konfliktust. A magyar kormányfő állítása szerint egyedül maradt ebben a nézetében az Európai Unióban, de később Szlovákia és a Vatikán is csatlakozott hozzá, valamint Donald Trump is hasonló álláspontra helyezkedett.
A háború gazdasági következményeit elemezve elmondta, hogy Magyarország évente körülbelül 7 milliárd eurós veszteséget szenved el a déli kereskedelmi kapcsolatok visszaesése miatt. Európai szinten ez a szám elérheti a 200 milliárd eurót, ami az európai gazdaság működését is veszélyezteti. Orbán szerint a háború miatt jelentős számú ukrán menekült hagyta el az országot, és az ipari infrastruktúra teljesen elpusztult. Úgy véli, ha Trump nem talál megoldást a konfliktusra, az az Európai Unió számára olyan kudarccá válhat, mint Afganisztán az Egyesült Államok számára.
A magyar miniszterelnök szerint a háború hatalmas mértékben fogyasztja az energiát, emberi életeket és anyagi forrásokat, miközben tönkreteszi az európai gazdasági és társadalmi stabilitást. Orbán azt is kifejtette, hogy az amerikai kormány politikája Oroszországot egyre közelebb sodorta Kínához, ami szerinte történelmi hiba, amely legalább száz évig hatással lesz a világpolitikára.
A Nyugat egyre inkább bekebelezte Ukrajnát, először katonai, majd diplomáciai szinten is – állította Orbán. Szerinte ezzel a nyugati vezetők egy ütközőzónából háborús övezetet csináltak. Elmondta, hogy bár sok kritikája van a helyzettel kapcsolatban, elismeri, hogy Ukrajna saját döntése volt, hogy harcba szálljon területi integritásáért és NATO-tagsági törekvéseiért. Azt is hozzátette, hogy az ukrán katonák hősiesen harcolnak, és sok életet vesztettek el ennek érdekében.
Az ukrán nyugati támogatásról szólva Orbán úgy véli, hogy Kijev tévesen azt hitte, hogy a Nyugat örökké támogatni fogja, ám mára kiderült, hogy a katonai és pénzügyi segítség nem fenntartható. Szerinte az ukrán kormány ennek tudatában nem a megfelelő hangnemben kommunikált a nyugati szövetségeseivel, és mostanra egyre kevesebb támogatásra számíthat. Orbán Viktor úgy látja, hogy Ukrajna egyre nagyobb bajba kerül, és hamarosan a Nyugat számára is problémát fog jelenteni.
A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy míg jelenleg mindenki Oroszországot tekinti problémának, hamarosan Ukrajna válik azzá. Annak ellenére, hogy az amerikai politika megváltozott, Brüsszel továbbra is a háború folytatása mellett kötelezi el magát.
A konfliktus jövőjéről szólva Orbán úgy véli, hogy a következő hat hónapban végleges megoldás születhet, de akár hamarabb is. Szerinte az erős vezetők képesek a béke megteremtésére, míg a gyenge vezetők háborút folytatnak. Az interjú végén Tucker Carlson megjegyezte, hogy Orbán Viktor Európa legrégebb óta hivatalban lévő miniszterelnöke, amire a kormányfő azzal válaszolt, hogy 16 évet töltött ellenzékben is. Hangsúlyozta, hogy jól ismeri a demokrácia mindkét oldalát, és bízik benne, hogy Európa többsége egyre inkább a békepárti álláspont felé mozdul el.
.png)
.png)
