Az Open Society Foundations (OSF) jelentése szerint a szervezet 2016 és 2023 között összesen 1,4 milliárd dollárt (mai árfolyamon több mint 538 milliárd forintot) osztott szét európai és posztszovjet térségben működő szervezetek számára. Az Alapjogokért Központ kutatásai alapján a támogatások mértéke ebben az időszakban folyamatosan növekedett, különösen az orosz–ukrán háborút követően, amikor az előző évi összeg csaknem duplájára emelkedett.
Az OSF ugyanakkor csupán a teljes összeg egy részéről, mintegy 781 millió dollárról (körülbelül 300 milliárd forintról) közölt részletes adatokat, amelyből kiderül, hogy a támogatások jelentős hányada politikai lobbitevékenységre és nyomásgyakorlásra irányult – olvasható az Alapjogokért Központ elemzésében.
A támogatott szervezetek tevékenységi köre egyértelmű ideológiai profilra utal: sokan közülük az identitáspolitikával, emberi jogokkal, gender- és abortuszkérdésekkel, médiaszabadsággal vagy migrációs ügyekkel foglalkoznak. A hálózat legnagyobb kedvezményezettjei között olyan nemzetközi szervezetek is megtalálhatók, mint a European Council on Foreign Relations, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Transparency International és több európai Helsinki Bizottság is.
Noha a Trump-adminisztráció nemrégiben megszüntette a USAID egyik programját, amelyet a woke-ideológia terjesztésével hoztak összefüggésbe, ez a lépés valószínűleg csupán részleges visszaesést jelent a Nyílt Társadalom hálózatának pénzügyi hátterében. Az OSF támogatási rendszere továbbra is jelentős összegeket mozgósít a céljai érdekében. Az elmúlt évtizedek során a nyílt társadalom hálózata egy kiterjedt politikai struktúrát hozott létre, amely gyakran a demokratikusan megválasztott intézményekkel párhuzamosan, esetenként azok rovására működik.
A befolyásszerzés stratégiája egyfajta "bekerítési" modell szerint épült fel. Először a szélesebb európai térségben alakítottak ki kiterjedt kapcsolati hálót, amely több ezer szervezetből áll. Ezt követően az európai politikai döntéshozatal központjaira összpontosítottak, végül pedig Brüsszelben és más európai fővárosokban bejegyzett NGO-k támogatásával biztosították befolyásukat. Ennek ára igen magas volt: az OSF napi szinten átlagosan 100 millió forintnak megfelelő összeget utalt partnereinek, hogy azok az alapítvány által meghatározott elveket képviseljék. A támogatások összege évről évre nőtt, 2023-ban már háromszorosa volt a 2016-os szintnek, míg az orosz–ukrán háború kitörését követően egyetlen év alatt megduplázódott.
A támogatott szervezetek célkitűzései között hangsúlyosan szerepel az állami szuverenitás korlátozása, a migrációs szabályok lazítása, valamint a genderideológia és identitáspolitika erősítése. A hálózat különösen aktív a transz- és genderlobbi terén is.
Az OSF finanszírozásával működő European Council on Foreign Relations (ECFR) példája jól mutatja a politikai befolyásra való törekvést. Az OSF második legnagyobb kedvezményezettjeként 29 millió dolláros támogatást kapott. Egy 2024 februárjában publikált elemzésükben az ECFR azt sürgette, hogy akadályozzák meg Donald Trump és Vlagyimir Putyin narratívájának térnyerését, amely szerint ők a békepárti szereplők az orosz–ukrán konfliktusban.
A harminc legnagyobb támogatott szervezet között számos olyan is található, amely abortuszügyekkel, migrációval vagy az LMBTQ-közösség támogatásával foglalkozik. Kiemelt helyen szerepel a CEU (4.), a Helsinki Bizottság (8.), a Társaság a Szabadságjogokért (9.) és a Transparency International (18.), amely jelentéseiben már három egymást követő évben a legrosszabb helyre sorolta Magyarországot.
Bár Soros György korábban azt állította, hogy az OSF kivonul Közép-Európából, az orosz–ukrán háborút követően ennek éppen az ellenkezője történt: a szervezet 2022-höz képest kétszeresére növelte a támogatásokat a régióban. Az Alapjogokért Központ a következő hetekben további részleteket ígér a pénzügyi támogatások felhasználásáról, beleértve a magyarországi szervezetek finanszírozását és az Európai Unió politikai folyamataira gyakorolt hatásokat is.
Borítókép: Soros György a Világgazdasági Fórum (WEF) éves davosi találkozóján, 2022. május 24-én (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)
Forrás: https://alapjogokert.hu/elemzesek/sorosaid-korbefonja-europat-a-nyilt-tarsadalom-halozata-1-resz
.png)
.png)
