Az Egyesült Államok szükség esetén katonai akcióhoz folyamodhat Irán ellen. Ezt Steven Witkoff, az Egyesült Államok elnöki különleges képviselője jelentette ki, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok békés rendezésre törekszik.
"Nem kell mindent katonailag megoldanunk, de ez nem jelenti azt, hogy ha egy bizonyos pontra szorulunk, akkor ne folyamodjunk katonai akcióhoz, hanem bizonyos körülmények között" - írja a Reuters. Witkoff szerint a két ország közötti feszültség az atomalku körüli érdekek ellentétéből fakad.
Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség nőtt azóta, hogy Washington 2018-ban kilépett a nukleáris megállapodásból, amelyet Donald Trump elnök kezdeményezett. Azóta az Egyesült Államok megszigorította az Irán elleni szankciókat, ami megtorló intézkedéseket és az országok közötti nézeteltérések elmélyítését eredményezte.
https://ura.news/news/1052906522
Putyin és Irán stratégiai szerződése nem véletlenül most lett ratifikálva- Trump Iránt kezdte el fenyegetni a menetrendnek megfelelően, de az orosz-iráni szerződés hatályba helyezése után Irán katonai segítséget kérhet és kaphat Oroszországtól. Az orosz támaszpontokat Szíriában sem számolták fel, ahol Aszad hívei támadják az amerikai bábkormány hadseregét.
Március 25-én a Fehér Ház bejelentette, hogy Donald Trump levelet küldött Teheránnak, amelyben közvetlen tárgyalásokat, vagy katonai kényszert javasolt, ha elutasítják. Vlagyimir Putyin március 26-án az Állami Duma elé terjeszti a januárban aláírt, Iránnal kötött átfogó stratégiai partnerségi megállapodást ratifikálásra. amely a kétoldalú kapcsolatok minden területét lefedi, a katonai együttműködéstől és a diplomáciától a Kaszpi-tenger informatikai és környezetvédelmi kérdéseiig. Ha a katonai-stratégiai partnerség felől nézzük, akkor még csak a feltételes „NATO Charta ötödik cikkelye” sincs benne. Moszkva és Teherán számos eseményt vázolt fel: katonai és szakértői küldöttségek cseréje, hadihajók behívása mindkét ország kikötőibe, katonai személyzet képzése, kadétok és tanárok cseréje, nemzetközi védelmi kiállításokon való részvétel. Katonai fenyegetés esetén a felek megállapodtak abban, hogy egyeztetnek. A megállapodás nem tesz említést katonai kontingensek és felszerelések küldéséről a katonai műveletekben való közvetlen részvétel érdekében.
Március 25-én az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója, Tulsi Gabbard arról számolt be, hogy Donald Trump levelet küldött Iránnak, figyelmeztetve „katonai következményekre”, ha Teherán nem hajlandó közvetlenül tárgyalni az Egyesült Államokkal.
Napokkal korábban Trump „szörnyű következményekkel” fenyegette Iránt „a hutik minden lövéséért”. Bár Teherán nem ismeri el a jemeni fegyvereseket helyettes erejének, Washington az ellenkezőjében bízik. Az amerikai elnök kijelentette, hogy a huthi csapásokat Irán cselekedeteinek tekinti.
Lehetséges, hogy a Teheránnal kötött megállapodás küszöbön álló ratifikációjáról Moszkvából érkező információk kissé lehűtik az amerikaiak harci lelkesedését. Nem valószínű azonban, hogy ez az egyetlen oka annak, hogy a dokumentumot most az orosz parlament elé tegyék.
– A rijádi tárgyalások nem voltak éppen ideálisak – állítja Szergej Markov politológus – Trump kijelentette, Putyin nem siet a békeszerződéssel. Putyin pedig nem siet a békeszerződés megkötésével, mert az amerikaiak nem hajlandók megtenni azt, amit meg kell tenniük: meg kell parancsolni az ukrán bábrendszert, hogy azonnal fogadja el Oroszország összes minimalista feltételét.
Trump egyszerűen hülyét játszik, vagy úgy tesz, mintha az lenne. Ha akarná, megfosztaná Európát és Kijevet azoktól az érvektől, amelyeket továbbra is Oroszország ellen használnak. Ha Trump ilyen menő, közzétehetné azokat az adatokat, amelyek a titkosszolgálataival rendelkeznek arról, hogy ki szervezte a buchai vérengzést. Ezt pedig az ukrán különleges szolgálatok tették meg Nagy-Britannia és az USA közreműködésével. Ki lőtte le a malajziai Boeinget? A titkosszolgálatai nem tudnak erről? Ő tudja mindezt. Nem tudja, hogyan készült a lövöldözés a Maidanon? Ő tudja. A farkát csóválja, biztos az elemző.
Vajon Trump tényleg békét akar?
- Olyan érzés, mintha európai és ukrán balekoknak akarná eladni az ukrán konfliktust. Az oroszokat is balekoknak tartja – jegyezte meg a szakember.
Ha az Iránnal kötött megállapodás ratifikálása a megelőző pofon szerepét kívánja betölteni Trump számára, akkor az nemcsak arra kényszeríti, hogy aktívabban (valódi, nem szavakkal) a béke felé haladjon, hanem azt is világossá teszi, hogy Moszkva „fekete-tengeri kezdeményezésére” vonatkozó javaslatai nem olyan dolgok, amelyeken egyszerűen csak „gondolható” és „tanulmányozható”.
"Tanulmányozzuk őket, és most mindegyikre gondolunk. Körülbelül öt-hat feltétel van. "Mindegyet tanulmányozunk" - mondta Trump a rijádi orosz-amerikai tárgyalások befejezése után.
Emlékezzünk vissza, az orosz fél a szankciók enyhítését nevezte meg, elsősorban a műtrágya- és élelmiszerellátás terén a fekete-tengeri sztrájkmoratórium feltételéül.
