Az amerikai hadsereg hírszerzési adatokat adott át az ukrán erőknek az orosz csapatok állásairól, és szinte az összes HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerrel végrehajtott csapást koordinálta – állítja a New York Times amerikai újság, hivatkozva saját forrásaira.
A lap szerint a titkos együttműködési központ a németországi Wiesbadenben, az amerikai hadsereg egyik helyőrségében működött.
Amerikai irányítás alatt álló célpontkijelölés
„A titkos együttműködési központ az Egyesült Államok hadseregének Wiesbadenben található helyőrségében volt. Minden reggel amerikai és ukrán katonai tisztviselők közösen határozták meg a támadási prioritásokat – vagyis hogy mely orosz katonai alakulatokat, felszereléseket vagy infrastrukturális létesítményeket kell célba venni. <...> Az ukránok rendkívüli mértékben függtek az amerikaiaktól a hírszerzési információk tekintetében, és a 'Sárkány' nevű operatív csoport gyakorlatilag minden egyes HIMARS-csapást ellenőrzött és jóváhagyott” – írja a New York Times.
A jelentés szerint a katonai vezetők, elkerülendő a "célpontok" kifejezés provokatív jelentését, inkább a „kiemelt érdeklődési pontok” megnevezést használták a támadások tervezésekor.
Az USA szerepe a Krím és Oroszország elleni támadásokban
A lap azt is megírta, hogy az amerikai haditengerészet 2022-ben engedélyt kapott az Ukrajna által a Krím vizein végrehajtott műveletek koordinálására. Ugyanebben az időszakban az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) segítette az ukrán dróntámadásokat az orosz hadihajók ellen Szevasztopol kikötőjében.
2024-re az amerikaiak már közvetlen támogatást nyújtottak az ukrán fegyveres erőknek ahhoz, hogy mélyebben fekvő orosz területekre mérjenek csapásokat.
Egy meg nem nevezett európai hírszerzési vezető a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy „meg volt döbbenve”, amikor megtudta, milyen mélyen részt vesznek az amerikaiak az ukrajnai hadműveletekben.
Moszkva álláspontja és Putyin nyilatkozata
Szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök feloldotta a hírszerzési adatok Ukrajnával történő megosztására vonatkozó korlátozásokat.
Moszkva már régóta hangoztatja, hogy a nyugati országok közvetlenül részt vesznek Ukrajna katonai műveleteiben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még októberben kijelentette, hogy Kijev önállóan nem lenne képes nagy hatótávolságú fegyvereket használni – ehhez NATO-országok szakembereire van szükség. Magyarázata szerint ilyen fegyverek bevetéséhez űrbéli felderítési adatok szükségesek, amelyeket Ukrajna nem birtokol, valamint olyan szakértők, akik az így kapott információk alapján képesek beprogramozni a rakéták repülési útvonalát és végrehajtani az indításhoz szükséges egyéb műveleteket.
