Orbán Viktor kitartott a békepárti álláspontja mellett az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján, ahol egyedül a magyar miniszterelnök vétózta meg az Ukrajnának szánt katonai segélyről szóló döntést. A 27 uniós vezető közül ő volt az egyetlen, aki ellenezte a javaslatot.
A brüsszeli vezetés többféle eszközt is bevetett a megegyezés érdekében, beleértve politikai nyomást és gazdasági ígéreteket is. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint mindezek ellenére Orbán Viktor nem hátrált meg, hanem továbbra is elutasította az uniós tervet.
Robert Fico meghátrálása
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico kezdetben hasonló álláspontot képviselt, azonban végül engedett a nyomásnak. Állítások szerint ennek hátterében az az ígéret állt, hogy az EU lépéseket tesz az ukrán gáztranzit újraindítása érdekében. Ez azonban egy bizonytalan vállalás, amelynek megvalósulása kérdőjeles. Fico helyzete különösen kényes, mivel hárompárti koalíciót vezet, amelynek többsége igen szűk, így a brüsszeli nyomás komoly hatással lehet politikai jövőjére.
Orbán Viktor korábbi álláspontja
Orbán Viktor már a csúcstalálkozót megelőzően egyértelműen jelezte, hogy támogatja az EU védelmi politikájának erősítését. Korábban maga a magyar miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy Európának növelnie kell katonai erejét, hogy világszinten komolyabban vegyék. Ezzel szemben azonban élesen elutasítja azt az irányt, amely az uniós vezetők részéről a katonai konfliktus továbbfokozását célozza.
Elemzők szerint az idő Orbán Viktor álláspontját erősíti, mivel egyre többen kérdeznek rá arra, hogy Európa milyen szerepet tud valójában betölteni a konfliktus rendezésében. A háborús kiadások mértéke ellenére valószínű, hogy a végleges megoldást egy orosz-amerikai megállapodás fogja meghatározni, miközben az EU csupán külső szemlélő marad.
Olaszország elutasítja az újabb katonai hiteleket
A csúcstalálkozó során Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is kifejezte fenntartásait az Európai Bizottság tervével kapcsolatban, amelynek értelmében 150 milliárd eurós hitelkeretet biztosítanának a tagállamok katonai kiadásainak növelésére. Meloni szerint figyelembe kell venni a közvélemény álláspontját is, hiszen a biztonság nem pusztán a fegyverkezésen múlik. Emellett aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy egy ilyen hitel hogyan befolyásolhatja Olaszország amúgy is magas, hárombilló eurós adósságának piaci megítélését.
Az olasz kormány alternatív megoldásokat keres, és ennek keretében az uniós pénzügyminiszterek következő ülésén Giancarlo Giorgetti, Olaszország pénzügyminisztere javaslatot fog tenni a magánberuházások mozgósítására, hogy csökkentsék az uniós katonai kiadások hitelből történő finanszírozásának szükségességét.
A csúcstalálkozó eredményeként az EU vezetői kénytelenek voltak csupán egy nyilatkozat formájában elfogadni a katonai segély kérdését, mivel Orbán Viktor vétója megakadályozta az egységes döntéshozatalt.
.webp)
