Az USAID (Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség) jelentős összegekkel támogatta Közép-Európa különböző nyomásgyakorló szervezeteit. A támogatások négy fő területre koncentrálódtak: a civil szervezetek kapacitásainak növelésére, az úgynevezett „független média” megerősítésére, a jogállamisággal és korrupcióellenes szervezetek fejlesztésére, valamint a választási és politikai folyamatokban való részvétel fokozására. A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) jelentése részletes elemzést nyújt a USAID által biztosított források magyarországi elosztásáról és felhasználásáról, rávilágítva arra, hogy ezek az összegek egy politikai korrupciós hálózat működtetését segítették elő, amelynek célja a demokratikusan megválasztott kormány megbuktatása volt.
A USAID tevékenységének feltárása
Az SZH által publikált dokumentum nagy visszhangot váltott ki, különösen a kritikus balliberális sajtó körében, amely megkérdőjelezte annak hitelességét. A jelentésben azonban világosan kifejtésre került, hogy a USAID, az amerikai külügyminisztérium és az Egyesült Államok mélyállami struktúrája miként próbálta befolyásolni a közép-európai politikai helyzetet. A dokumentum bemutatja, hogy a Biden-adminisztrációhoz kötődő szereplők tudatosan építették ki azokat a támogatási csatornákat, amelyek révén beavatkozhattak a régió politikájába.
A pénz útja és terrorista kapcsolatok
Korábbi USAID-botrányok kapcsán már kiderült, hogy a szervezet támogatásai átláthatatlan módon kerültek kiosztásra, és egyes források terrorszervezetekhez is eljutottak. A Trump-adminisztráció idején nyilvánosságra került dokumentumok szerint például a palesztin Hamász, az afganisztáni tálibok, valamint más, szélsőséges csoportok is kaptak pénzügyi támogatást. Az újabb vizsgálatok szerint a Biden-kormányzat alatt a USAID új célpontokat jelölt ki, köztük Magyarországot és Lengyelországot, ahol a demokratikusan megválasztott kormányok megbuktatása érdekében nyújtottak támogatásokat.
A 2021-ben elindított Közép-Európa Program (CEP) az amerikai befolyás kiterjesztésének egyik legfontosabb eszköze lett. A támogatási rendszer bonyolult struktúrája és az átláthatóság hiánya megnehezítette a pénz útjának követését. Az amerikai adatbázisok gyakran szándékosan rejtették el a kedvezményezetteket, így biztosítva, hogy a finanszírozás titokban maradjon.
A befolyásolás mechanizmusa
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése kitér arra, hogy a USAID tevékenysége szorosan összefüggött az amerikai külügyminisztérium irányvonalával. A stratégiaalkotásban kulcsszerepet játszó szervezetek közé tartozott:
- Az Uzra Zeya vezette Polgári Védelem, Demokrácia és Emberi Jogok Államtitkársága,
- Az Erin M. Barclay által irányított Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyek Hivatala,
- Az Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatala, amelynek élén Karen Dornfried állt.
Dornfried korábban a USAID közép-európai programját megvalósító The German Marshall Fund of the United States (GMF) elnöke volt, és szoros kapcsolatokat ápolt az Obama- és Biden-kormányzat szereplőivel. A USAID különböző szervezetei, így az Európa és Eurázsia Hivatala, valamint a Fejlődés, Demokrácia és Innováció Hivatala is részt vettek a CEP előkészítésében.
Magyarország a célkeresztben
A USAID által koordinált támogatások főként Magyarországra és Lengyelországra összpontosultak. A program hivatalosan 35 millió dollárt különített el a térségben végrehajtott beavatkozásokra, amelynek jelentős része Magyarországra irányult. Samantha Power, a USAID ügyvivője 2023 februárjában Budapestre látogatott, hogy a program magyarországi végrehajtásáról tárgyaljon.
A CEP céljai között szerepelt:
- Politikai nyomásgyakorló szervezetek támogatása,
- A „független média” fejlesztése,
- A jogállamisági és korrupcióellenes szervezetek megerősítése,
- A választási és politikai folyamatokba való beavatkozás.
A USAID által biztosított forrásokat nem egyenlően osztották el a térség országai között. Magyarország kiemelt célpontként szerepelt minden alprogramban, amelyből arra lehet következtetni, hogy a USAID beavatkozása itt volt a legerőteljesebb.
A támogatások elosztásának átláthatatlansága
A USAID költségvetésének vizsgálata során számos ellentmondás merült fel. Samantha Power egy szenátusi meghallgatáson például 20 millió dolláros támogatási keretről beszélt, miközben a USAID belső dokumentumai 35 millió dolláros finanszírozást említenek. A valós költségek azonban ennél is magasabbak lehettek, hiszen Magyarországra önmagában is több forrás érkezett, mint amennyit hivatalosan közöltek.
A program kulcsszereplői és kivitelezői
A USAID a CEP megvalósítását több szervezetre bízta, amelyek formálisan függetlennek tűntek, de valójában szoros kapcsolatban álltak az amerikai kormányzattal:
- The German Marshall Fund of the United States (GMF) – civil szervezetek fejlesztése,
- Zinc Network Limited és International Research & Exchanges Board (IREX) – médiatámogatások,
- Dexis Consulting Group és GMF – jogállamisági projektek,
- National Democratic Institute (NDI) – politikai aktivizmus előmozdítása.
A USAID igyekezett leplezni a finanszírozott szervezeteket, így a GMF és más partnerei külön közép-európai programokat indítottak. Az Engaging Central Europe (ECE), a Zinc Central Europe Media Program (CEMP) és más hasonló projektek ugyanazokat a célokat szolgálták, mint a USAID eredeti tervei.
Összegzés
A USAID tevékenysége Közép-Európában, különösen Magyarországon, nem pusztán fejlesztési támogatásként értelmezhető, hanem egy átfogó politikai befolyásolási kísérletként. A támogatások átláthatatlan útja, a közvetítő szervezetek hálózata és az amerikai külpolitikai érdekek egyértelmű beavatkozásra utalnak a térség demokratikus folyamataiba.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Mire képes a tömeggyilkosokat kiszolgáló globalista bűnszervezet, és miről szól az általuk képviselt demokrácia. https://www.napitema.com/2025/03/brusszel-globalista-ugynokhalozata.html
.webp)
