A nyugati sajtóban gyakran hallhatjuk, hogy Magyarországot félautoriter rendszerként, hibrid rezsimként, sőt egyesek szerint diktatúraként emlegetik. Az elmúlt években azonban egy érdekes jelenség bontakozott ki: a 2020-as amerikai elnökválasztás után az Egyesült Államokat is hasonló vádakkal illették. Mindeközben Volodimir Zelenszkijt, aki 11 ellenzéki pártot betiltott, a sajtót cenzúrázza, és elhalasztotta az elnökválasztást, a nyugati közvélemény még mindig a demokrácia letéteményeseként ünnepli.
Mi számít demokráciának?
A demokrácia egyik alapvető feltétele a szabad választások megtartása. Zelenszkij mandátuma 2024 májusában lejárt, ám a választásokat bizonytalan időre elhalasztották a háborús helyzetre hivatkozva. Más háborúban álló országok – például Izrael – azonban rendszeresen megtartják a választásokat, így felmerül a kérdés: miért éppen Ukrajnában nem lehet voksolni? Ráadásul az ország jelentős részén semmiféle harci cselekmény nem zajlik, a mindennapi élet zavartalanul folyik.
Ukrajnában a cenzúra és a politikai üldöztetés is erősödött. Az elmúlt években több ellenzéki televíziót és újságot betiltottak, politikusokat börtönöztek be, sőt több esetben erőszakos leszámolásokról is érkeztek hírek. Az egyik legismertebb eset az oroszokkal tárgyalásokat szorgalmazó Denis Kirejev meggyilkolása volt, akit az ukrán titkosszolgálat likvidált a nyílt utcán. A kormányellenes véleményeket kifejező polgármesterek eltűnése és kivégzése is aggasztó tendenciát mutat.
A korrupció árnyéka
Ukrajna évek óta küzd a korrupcióval, amely az ország politikai és gazdasági életének szerves része. Donald Trump nemrégiben kijelentette, hogy Zelenszkij elismerte: az amerikaiak által küldött pénz jelentős része eltűnt. Az ukrán hatóságok csak az utóbbi időben 30 tisztviselőt tartóztattak le korrupciós vádak miatt, akik összesen 3,7 milliárd dollárt akartak elsikkasztani. A helyi és országos szintű korrupció egyaránt jelen van, és úgy tűnik, hogy maga az elnöki hivatal sem mentes tőle.
A nyugati kettős mérce
Miközben Magyarországot és az Egyesült Államokat rendszeresen bírálják demokráciadeficittel, Ukrajna még a választások hiányában és a politikai elnyomás ellenére is megkapja a „demokratikus” jelzőt. Az Európai Unió és a globális média következetesen támogatja Zelenszkijt, figyelmen kívül hagyva a rendszerében tapasztalható antidemokratikus jelenségeket.
A Chatham House egyik jelentése szerint Ukrajna demokráciájának két legmeghatározóbb pillanata a narancsos forradalom és a méltóság forradalma volt. Azonban mindkét eseményt külföldi beavatkozás kísérte, amelynek célja az ukrán belpolitikára való hatásgyakorlás volt. Ez pedig felveti a kérdést: valóban független és demokratikus-e Ukrajna, vagy inkább egy kívülről irányított politikai kísérlet, amely a nyugati érdekeket szolgálja?
A tények és a valóság között egyre mélyebb a szakadék. Az objektív értékelés helyett a politikai érdekek diktálják, hogy ki számít demokratának és ki autoriter vezetőnek. A kérdés tehát nyitva marad: ha Ukrajna még választások nélkül is demokrácia, Magyarország miért nem az?
