A Kijevet támogató nyugati szövetségesek koalíciója a Párizs és London által vezetett tárgyalások során megvitatja annak lehetőségét, hogy a NATO struktúráit felhasználják az Ukrajnába küldendő erők telepítésének támogatására – írja a Financial Times meg nem nevezett, az erre vonatkozó tervekről tájékoztatott tisztviselőkre hivatkozva.
„A NATO parancsnoki és irányítási struktúráit használnák az úgynevezett biztosító erők Ukrajnába történő telepítésére, egy olyan javaslat szerint, amelyet a Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett tárgyalásokon vitatnak meg”
– írja a lap tisztviselőkre hivatkozva.
A Financial Times megjegyzi, hogy a javaslat értelmében ezek az erők az észak-atlanti szövetség meglévő hírszerzési és megfigyelési kapacitásait is használhatnák.
A tisztviselők szerint ez a javaslat csupán egy a több tárgyalt lehetőség közül, és még módosíthatják, mielőtt végleges megállapodás születne. A jelentés szerint a NATO főtitkára, Mark Rutte is részt vett a vezetői tárgyalásokon, és magas rangú szövetségi tisztviselőket küldött a munkacsoport technikai megbeszéléseire. A Financial Times szerint ugyanakkor a koalíció egyes tagjai visszafogottan állnak a katonai szövetség bevonásához.
A lap arról is ír, hogy a koalíció a NATO bevonását egyfajta közvetett módjának tekinti az Egyesült Államok involválásának és Washington közvetett támogatásának megszerzésére.
„Ha több tucat ország erőit és eszközeit akarjuk Ukrajnába telepíteni, akkor a NATO az egyetlen irányítási és vezetési lehetőség, amelyet használhatunk”
– nyilatkozta az egyik tisztviselő.
Macron terve és az ukrajnai „visszatartó erők”
Emmanuel Macron francia elnök a „hajlandó országok koalíciójának” március 27-i párizsi csúcstalálkozóját követően kijelentette, hogy a koalíció több tagja tervezi „visszatartó erők” küldését Ukrajnába.
A francia vezető hangsúlyozta, hogy ez a francia-brit kezdeményezés nem helyettesíti az ukrán fegyveres erőket, és a „visszatartó erők” nem lesznek békefenntartók. Céljuk Oroszország visszatartása lesz, és előre egyeztetett stratégiai helyszíneken fognak állomásozni Ukrajnában az ukrán féllel történt egyeztetés alapján. Macron hozzátette, hogy nem minden ország ért egyet a kezdeményezéssel, azonban annak megvalósításához nincs szükség egyhangú támogatásra.
Orosz reakció és figyelmeztetések
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 6-án hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lát lehetőséget kompromisszumra a külföldi békefenntartók Ukrajnába történő telepítésének kérdésében. Az orosz miniszter szerint, ha külföldi katonai kontingens állomásozna Ukrajnában, a nyugati országok nem lennének érdekeltek egy békés rendezés feltételeinek kidolgozásában, mivel ez a kontingens „tényeket teremtene a terepen”.
Korábban az orosz Külügyminisztérium kijelentette, hogy egyes uniós országok terve, miszerint „békefenntartókat” küldenének Ukrajnába, provokatív lépés, amely a kijevi vezetés számára hamis illúziókat teremt.
Az Orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája korábban arról számolt be, hogy a Nyugat körülbelül 100 ezer fős úgynevezett „békefenntartó kontingenst” tervez telepíteni Ukrajnába annak érdekében, hogy helyreállítsa az ország harcképességét. Az SZVR szerint ez valójában Ukrajna tényleges megszállását jelentené.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kijelentette, hogy a békefenntartók elhelyezése csak a konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Hozzátette, hogy egyelőre korai lenne békefenntartók Ukrajnába történő telepítéséről beszélni. Korábban Peszkov nem kommentálta azokat az állításokat, miszerint Oroszország állítólag nem ellenezné a békefenntartók jelenlétét Ukrajnában.
