Header Ads Widget

Kudarcba fulladt a Momentum blokádja a Parlament előtt



A Momentum Mozgalom április 14-én délután három órára hirdette meg demonstrációját a Parlament épülete elé, azzal a céllal, hogy élőlánccal akadályozzák meg az országgyűlési képviselők bejutását az épületbe. A politikai akció célja az volt, hogy így tiltakozzanak a kormánypárti többség által tervezett alkotmánymódosítás ellen.

Azonban a blokád gyakorlati kivitelezése már azelőtt meghiúsult, hogy érdemben kezdetét vehette volna. Mivel a napirend előtti felszólalások már 13 órakor, azaz két órával a meghirdetett időpont előtt elkezdődtek, a képviselők zöme – különösen a kormánypártiak – ekkorra már zavartalanul bejutott az ülésterembe. Így a blokád eredeti célkitűzése – a törvényhozók bejutásának megakadályozása – megvalósíthatatlanná vált.





A demonstráció során a Momentum politikusai fizikailag is akadályozták a bejutást: többen leültek a Parlament garázsbejárata elé, karjukat összekulcsolva. A rendőrség azonban nem sokkal 16 óra előtt intézkedett, és megkezdte a helyszínen tiltakozók eltávolítását.

A Momentum akcióját annak fényében időzítette, hogy az Országgyűlés ezen a napon szavaz olyan törvényjavaslatokról, amelyek az Alaptörvény módosítását célozzák. Az egyik vitatott pont, hogy az alaptörvénybe kerülhet az a kitétel, miszerint "csak férfi és nő létezik", amely komoly tiltakozást váltott ki a liberális ellenzéki pártok részéről. A Momentum emiatt szervezte demonstrációját, amelyhez hasonlóan több civil és ellenzéki szervezet is csatlakozott a Kossuth téren.

Szavaznak az Alaptörvény 15. módosításáról – tüntetéssel reagál az ellenzék

Az Országgyűlés napirendjén szerepel Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása, valamint az ezzel összefüggő jogszabályváltozások elfogadása. A tervezet több ponton is jelentős átalakítást hozna az alkotmányos keretekben és alapjogok meghatározásában.

Nemek meghatározása az Alaptörvényben

Az egyik legvitatottabb változás értelmében az Alaptörvénybe rögzítenék, hogy az ember biológiai neme alapján kizárólag „férfi vagy nő” lehet. Ez a megfogalmazás az eddigi joggyakorlatnál szigorúbban határozná meg a nemi identitás jogi kereteit.

Gyermekvédelem és önazonossághoz való jog

A javaslat szerint kiemelt alkotmányos védelemben részesülne a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése, különös tekintettel a „születési nemüknek megfelelő önazonossághoz való jogukra”. Ez a szövegezés a jogalkotók szándéka szerint az LMBTQ+ jogokkal szembeni szabályozást erősítené meg.

Állampolgárság felfüggesztése, ha sérül a nemzeti függetlenség

Egy másik tervezett módosítás alapján lehetővé válna a kettős állampolgárságú személyek magyar állampolgárságának időszakos felfüggesztése, ha tevékenységükkel veszélyeztetik az ország függetlenségét. Ezzel a jogalkotók olyan helyzetekre reagálnának, amikor valaki külföldi befolyásolással vádolható.

Zéró tolerancia a kábítószerrel szemben

Az Alaptörvény kiegészülhet egy új rendelkezéssel, amely teljes tilalmat fogalmaz meg a kábítószerek előállítására, használatára, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozóan. Ez az eddig külön törvényekben szabályozott tilalmat alkotmányos szintre emelné.

A készpénzes fizetés védelme is alaptörvényi szintre emelkedne

A tervezet értelmében alapvető állampolgári joggá válna a készpénzes fizetés lehetősége, amely a digitális fizetési megoldások elterjedésével párhuzamosan külön hangsúlyt kapott a közéleti vitákban.

Ellenzéki reakciók – parlamenti blokád és demonstráció

A Momentum Mozgalom és más ellenzéki szereplők, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, nyílt tiltakozást hirdettek a változtatások ellen. A demonstráció központi helyszíne a Kossuth tér, ahol a Momentum blokádot próbál szervezni, hasonlóan az elmúlt hetek hídlezárásaihoz, amelyek keddenként komoly fennakadásokat okoztak Budapest forgalmában.

A tiltakozók szerint az Alaptörvény tervezett módosításai alapjogokat korlátoznak, különösen az önrendelkezés, a nemi identitás, valamint a politikai szabadságjogok terén. A kormányoldal ugyanakkor azzal érvel, hogy a változtatások a társadalmi rend, a gyermekek védelme és a nemzeti szuverenitás megerősítését szolgálják.

A vitás pontok és az utcai tiltakozások várhatóan a következő napokban is a közéleti diskurzus középpontjában maradnak.



Cikkünk folyamatosan frissül.....