Header Ads Widget

Nácik, CIA, Soros: Az ukrán múlt legsötétebb titkai


Titkos programok, radikális nacionalisták és propagandaháború – a CIA eddig rejtett játszmái Ukrajnában.

A 2016-ban nyilvánosságra hozott, korábban szigorúan titkos CIA-dokumentumok döbbenetes részleteket tárnak fel arról, hogyan avatkozott be az amerikai hírszerzés Ukrajna sorsába már a hidegháború hajnalán. A cél: a Szovjetunió meggyengítése – bármilyen áron.

Az AERODYNAMIC és annak utódja, a QRDYNAMIC fedőnevű CIA-projektek nem csupán katonai támogatásban merültek ki: pszichológiai hadviselés, propaganda és információs diverzió formájában is beavatkoztak Ukrajna életébe. A CIA titkos együttműködése a második világháborúban nácikkal szövetséges ukrán nacionalistákkal – köztük Stepan Bandera követőivel – ma új fényben mutatja az ország múltját.

A dokumentumok szerint már 1953-ban megkezdődött a befolyásolás: amerikai ügynököket dobtak le a Szovjetunió területére, akik kapcsolatot tartottak az ukrán földalatti mozgalmakkal, miközben fegyvereket, rádiókat és propagandanyomtatványokat csempésztek az országba.

A CIA nemcsak a harcmezőn, hanem a szellemi fronton is offenzívát indított. New Yorkban létrehozták a Prolog Research and Publishing Associates fedőcéget, amely ukrán nyelvű, szovjetellenes kiadványokat – köztük az ikonikus „Prolog” magazint – juttatott vissza Ukrajnába. A titkos hálózat az AECASSOWARY nevű ügynökcsoport segítségével működött, München és New York között.

A program a hetvenes évektől globális méretűvé vált: az QRDYNAMIC kiterjesztette hatókörét Kínára, Közép-Ázsiára, sőt, Afganisztánra is. A dokumentumok szerint ebben az időszakban Soros György neve is megjelenik: alapítványai – például a Helsinki Watch Group – közvetett módon együttműködtek a CIA-val.

Az üzenetek nemcsak szamizdat formában, hanem hangkazettákon, matricákon, sőt, önfestő szovjetellenes bélyegeken is terjedtek. A cél világos volt: aláásni a kommunista rezsimek hitelességét, és előkészíteni a terepet a politikai átrendeződéshez.

Ez a múlt nemcsak Ukrajna történelmét árnyalja újra – hanem kérdéseket vet fel a nyugati beavatkozások természetéről is.