Április közepén ismét Magyarországra látogat az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (közismert nevén LIBE) delegációja. Az öt fős küldöttség célja – hivatalosan – a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetének felmérése. A látogatás április 16-ig tart, és már most komoly vitákat váltott ki a magyar közéletben.
Exportált demokrácia és előre megírt ítélet?
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára szerint Magyarország nem kér „exportált demokráciát”, és korábbi tapasztalatai alapján a bizottság kérdéseire adott válaszok ellenére is egy előre elkészített, politikai alapon született véleményt kapott vissza. Mint mondta, „a végeredmény már a látogatás előtt eldőlt”.
Ki vezeti a delegációt?
A látogatás vezetője Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő, akiről az Alapjogokért Központ friss elemzést is készített. Strik nem ismeretlen a magyar kormánykritikus nyilatkozatok terén: már korábban is bírálta hazánk határvédelmi intézkedéseit, a gyermekvédelmi törvényt, illetve a Pride-rendezvények korlátozását. Ő lesz a következő, sorban negyedik jogállamisági jelentés szerzője, elődei között találjuk többek között a Szargentini- és Delbos-Corfield-jelentést is.
Elfogulatlanság vagy politikai küldetés?
A bizottság összetételével kapcsolatban Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezetőelemzője úgy nyilatkozott, hogy a küldöttségben „a szélsőbaltól a néppártig” képviseltetik magukat, ám konzervatív, patrióta, nemzeti elkötelezettségű képviselők szinte alig – vagy egyáltalán nem – találhatók köztük. Ez pedig szerinte megkérdőjelezi a vizsgálat objektivitását.
Soros-szervezetek és egyoldalú információforrások?
A delegáció találkozik civil szervezetekkel is, azonban a kritikus hangok szerint ezek zömében olyan, „Soros Györgyhöz köthető” szervezetek, amelyek rendszeresen a kormány bírálói között szerepelnek a jogállamisági jelentésekben. A kormányhoz közel álló think tankek és szakértők szerint viszont gyakran hiába kérik ki a véleményüket, az mégsem jelenik meg a végső dokumentumban – vagy csak alibiként.
Magyarország kiemelt célpont?
A beszélgetés során elhangzott, hogy Magyarország már szinte állandó napirendi pont az Európai Parlamentben – legutóbb 27. alkalommal vitáztak hazánkról, és most készül a negyedik jelentés. Más uniós tagállamokkal – például Lengyelországgal – szemben az eljárás intenzitása látványosan csökkent, amint ott kormányváltás történt. Ez szerintük azt mutatja, hogy az eljárás valójában politikai eszköz a nemzeti kormányok meggyengítésére.
Független vizsgálat vagy politikai eszköz?
Az elhangzottak alapján a hazai kormánykritikusok úgy vélik, hogy a LIBE bizottság célja nem a tények feltárása, hanem egy előre meghatározott politikai narratíva alátámasztása. Az Alapjogokért Központ szerint az ilyen látogatások legitimitása kérdéses, ha a vizsgálat egyoldalú, a kormányzati szereplőket nem hallgatják meg, vagy ha a jelentéstevők korábban már nyíltan kifejezték elfogultságukat.
Mi következik?
A látogatás végén várhatóan megszületik egy újabb jelentés, amelyet a LIBE bizottság az Európai Parlament elé terjeszt. Bár a szöveg még nem készült el, a kormányoldal szerint az irány egyértelmű: a cél továbbra is Magyarország elítélése és szankcionálása. A végső kérdés már csak az: vajon képes lehet-e ilyen körülmények között bárki is elfogulatlan, tényszerű dokumentumot letenni az asztalra?